Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.
Kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Ha az arra kötelezett munkáltató (az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok) elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, a hatóság felszólítja a mulasztás pótlására és szankcióval sújthatja.
Közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében. 2007. január 1.-jétől a hatóság előtt a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek közérdekű igényt érvényesíthet.
A hatóság továbbá véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentése tervezeteit, javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra. Rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, tájékoztatja az érintetteket az igényérvényesítés lehetőségeiről. Közreműködik azoknak a jelentéseknek az elkészítésében, melyeket az egyenlő bánásmód hazai érvényesülésével kapcsolatban nemzetközi szervezetek részére kell megküldeni.
Feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel.
A Tanácsadó Testületről
A Testület 6 főből áll, akiket az igazságügyi és rendészeti miniszter és a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter javaslatára e tisztségre a miniszterelnök kér fel. A javaslattételt megelőzi az emberi jogok és az egyenlő bánásmód érvényesítése területén működő társadalmi és civil szervezetekkel való konzultáció. A Testület véleményezi mindazokat a jogszabályokat, előterjesztéseket, amelyek az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatosak, javaslatot tehet jogszabályok megalkotására vagy módosítására, jelentős szerepe van a közvélemény tájékoztatásában. Egyetértése szükséges a hatóság által nemzetközi szervezeteknek készülő jelentések elfogadásához.
Mikor sérül az egyenlő bánásmód követelménye?
Mikor beszélünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésről?
Ha valakit, vagy valamely csoportot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A törvény 20 olyan tulajdonságot sorol fel, melyek az egyéb feltételek megléte esetén megalapozhatják a hatóság eljárását.
Ezek a védett tulajdonságok:
nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség)vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.
Mikor beszélünk közvetett hátrányos megkülönböztetésről?
Ilyen megkülönböztetésnek minősül, ha valamely intézkedés látszólag semleges, tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, de a fenti tulajdonságokkal rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy, vagy csoport volt, van, vagy lenne.
Mi a zaklatás?
Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Mi a jogellenes elkülönítés?
Amikor valamely rendelkezéssel a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné -, elkülönítenek. Leggyakrabban hazánkban a cigány tanulók elkülönített oktatása valósít meg jogellenes elkülönítést, de természetesen más védett tulajdonsággal rendelkezők különböző élethelyzetekben történő jogellenes elkülönítése is megvalósíthatja ezt a magatartást.
Milyen cselekmény a megtorlás?
A megtorlás az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő, eljárást indító vagy abban közreműködő személynek (pl. a kérelmezőnek vagy a tanúnak) jogsérelem okozása vagy ezzel való fenyegetés
A törvény külön kiemeli azokat a területeket, ahol a leggyakrabban előfordul az egyenlő bánásmód megsértése, így a foglalkoztatás, lakhatás, szociális és egészségügyi ellátás, oktatás, képzés, áruk és szolgáltatások igénybe vétele.
A biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos új rendelkezés szerint nem ütközik a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmába, ha a szolgáltatás díjának meghatározásakor releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a díj összegében és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározó. Fontos azonban tudni, hogy a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel ebben az esetben is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
Kik és kivel szemben kezdeményezhetik a hatóság eljárását?
Ki a kezdeményező?
Főszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a hatósághoz intézett kérelemmel, de az eljárást kezdeményezheti az országgyűlési biztos vagy az ügyész is.
A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet egyes védett tulajdonsággal rendelkező, (pl. vallási meggyőződés, fogyatékosság, szexuális irányultság, faji vagy etnikai kisebbséghez való tartozás) nagyobb csoport érdekében (pl. szakszervezet a tagjai érdekében) jogsértés, vagy annak közvetlen veszélye esetén a hatóság előtt eljárást indíthat (közérdekű igényérvényesítés).
Hivatalból is eljárhat a hatóság, ha észleli az egyenlő bánásmód követelményének megsértését:
a magyar állam,
helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,
hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek ellen.
Kikkel szemben lehet eljárni?
A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, melyek minden jogviszonyukban kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, és aamelyekkel szemben az eljárást meg lehet indítani.Ezek: állami, önkormányzati szervezetek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíj-pénztárak, a pártok és minden egyéb költségvetési szerv.
A felsoroltakon kívül a magánszféra meghatározott jogviszonyai során is érvényesülnie kell az egyenlő elbánás követelményének, így:
foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató,
az állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások,
nyilvános üzleti forgalmat bonyolító áruforgalmazók vagy szolgáltatók,
előre meg nem határozott személyek számára szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlatot kérő személy az adott jogviszony tekintetében.
Kivételt képeznek: a családjogi, hozzátartozók közötti, egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységgel közvetlenül összefüggő jogviszonyai, társadalmi szervezetek, jogi személyek és más szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyok, mert ezekben a hatóság nem járhat el.
Fontos tudni azt is, hogy a hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
A törvény meghatározza, hogy a hatóság előtti eljárásban melyik félnek mit kell bizonyítania.
A sérelmet szenvedett félnek a hatóságnál írásban benyújtott vagy jegyzőkönyvbe mondott kérelmében valószínűsítenie kell, hogy őt hátrány érte, milyen jogviszonyban és azt, hogy ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezik a törvényben felsorolt valamely tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés, vagy az egyenlő bánásmód megsértését jelentő magatartás valamely meglévő, vagy a jogsértő által feltételezett tulajdonsága miatt következett be. (Például: hátrány, hogy nem engedték be egy nyilvános rendezvényre, mégpedig fogyatékossága, roma származása, életkora vagy más tulajdonsága miatt.)
A közérdekű igényérvényesítés esetén – ha a hátrány még nem következett be – azt kell valószínűsíteni, hogy a hátrány közvetlen veszélye fenyeget. A tényállás megállapítása érdekében a kérelmező megjelöli, illetve csatolja a rendelkezésére álló bizonyítékokat (tanú, okiratok, más dokumentumok).
A hatósági eljárás során az eljárás alá vont személynek, szervezetnek kell bizonyítania, hogy
a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem állnak fenn,
b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.
Ha az eljárás alá vont személy, szervezet foglalkoztatónak minősül, szigorúbb kimentési szabályok érvényesülnek. Így nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését
a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés,
b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.
Az eljárás illetékmentes.
Hogyan zajlik az eljárás?
Ha a hatóság megállapítja hatáskörét az ügyben, főszabályként tárgyalás keretében tisztázza a tényállást. A tárgyalást a kérelmező lakóhelye szerinti önkormányzatnál tartja a hatóság, kivéve, ha maga az önkormányzat vagy intézménye követte el a jogsértést.
A tárgyalás mindazoknak a személyes jelenlétében történik, akiknek nyilatkozata a hatóság szerint a tényállás tisztázásához szükséges, de mód van arra is, hogy a kérelmezőt külön hallgassa meg a hatóság. Az érintett személyek (tanúk) kérelmére adataikat a hatóság zártan kezeli, ennek különösen foglalkoztatási diszkrimináció esetén van jelentősége, amikor a tanúk az eljárás alá vont munkáltató alkalmazottai. A tárgyalás főszabály szerint nyilvános, a hatóság azonban a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárhatja, amennyiben az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott egyéb titok védelme érdekében szükséges, továbbá ha az a közerkölcs vagy a fél személyhez fűződő jogainak védelme érdekében indokolt.
Milyen döntéseket hozhat a Hatóság?
Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértették, a hatóság:
elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki,
dönt az eljárási költségről, melyet a jogsértő fél köteles viselni.
külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.
Amennyiben azt állapítja meg, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, a kérelmezőt rosszhiszeműsége esetén az eljárási költségek viselésében elmarasztalja.
Amennyiben arra a felek hajlandóságot mutatnak és az egyéb törvényi feltételek is rendelkezésre állnak, a hatóság egyezséget is jóváhagyhat határozatával, melynek végrehajtása ugyanúgy kényszeríthető ki, mint a jogsértést megállapító határozatoké.
Milyen jogai vannak az eljárásban a társadalmi-és érdek-képviseleti szerveknek?
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a sérelmet szenvedett fél írásbeli meghatalmazása alapján a képviseleti jogosultságát alapszabállyal vagy alapító okirattal igazoló társadalmi vagy érdek-képviseleti szervek képviselőként járhatnak el. Ugyancsak megilletik a szervezeteket az ún. ügyféljogok (értesítés, iratbetekintés, nyilatkozattétel joga).
E szervezetek – közérdekű igényérvényesítés keretében – az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt is indíthatnak személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert.
Van-e jogorvoslat a Hatóság határozatával szemben?
Közigazgatási eljárás keretében fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, mely a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
Fontos tudni,hogy a hatóság határozatának objektív mérlegelésen kell alapulnia, mindig bizonyítottnak kell lennie annak, hogy a sérelmezett hátrány közvetlen összefüggésben van a kérelmező valamely, a törvényben meghatározott tulajdonságával.
hogy nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az olyan rendelkezés, amely valamely társadalmi csoport esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul (előnyben részesítés). Ennek azonban törvényen vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen kell alapulnia, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szólhat.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt nem csak az Egyenlő Bánásmód Hatóság folytathat le eljárást. Számos ágazati törvény ad hatáskört más közigazgatási szerveknek, pl. munkavédelmi felügyelőség, fogyasztóvédelmi felügyelőség, szabálysértési hatóság, melyek speciális jogkövetkezményeket is alkalmazhatnak jogsérelem esetén.
Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt eljárást indított, a hatóságnak az ügy jogerős elbírálásáig fel kell függesztenie az előtte is megindított eljárást. A bíróság határozatának kézhezvételét követően – ugyanazon törvénysértés esetén – a bíróság döntésével azonos tartalmú döntést hoz.
Ha további információkra van szüksége, kérjük látogasson el a hatóság honlapjára, ahol számos, a hatóság által vizsgált ügy leírását is olvashatja, valamint kérelme megfogalmazásának elősegítése érdekében egy letölthető formanyomtatványt is talál. A honlapról elérhető www.antidiszko.hu oldalra kattintva pedig ellenőrizheti, hogy az Önt ért sérelem kivizsgálása nagy valószínűséggel az EBH hatáskörébe tartozik-e.
A hatóság elérhetősége:
Levélcím: 1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: (1) 336 – 7843 FAX: 336 – 7445
E-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
Honlap: www.egyenlobanasmod.hu
Budapest, 2008. szeptember